2007. április 15.
2007 április 15. | Szerző: katha |
Most van kedvem írni. Magányos, mégis termékeny volt ez a nap. Hajnali fél 5-kor ébredtem, és nem tudtam visszaaludni. Így jött a szokásos: kávéfőzés, persze csendesen, mert a család még az igazak álmát aludta. Hét körül már itt püföltem a gépet. Illetve a klaviatúrát. Megírtam „ A nyolcadik álom” című részt. egy vízköpő álma . Úgy érzem egészen, jól haladok. Tegnap elkészült végre a Végtelen történet filmajánlója. Nagyon büszke voltam, mert jól sikerült, tele képekkel és a videóval. így látom én a filmeket .
Néha bánom, hogy külön- külön vezetem a blogokat. Lehet, hogy könnyebb lenne az egész egybegyúrva. De azt hiszem az nem én lennék. Hiszen azért kezdtem írni, hogy megszabaduljak a démonjaimtól. A másik kettő is én vagyok, csak kicsit másként. No mindegy, már nem variálok rajta.
Napok óta egy dal jár a fejemben. A V Moto’Rock A gömb című száma. Istenem mennyire szerettem! De nem tudom, hogy hol szerezhetném meg, honnan lehetne letölteni.
A szöveg azért itt van:
V-Moto’Rock : A Gömb
Kezdetben volt egy nagy korong
Lent a föld lapos s fent a csillagok
Alattunk lent az ördögök
Felettünk fent az angyalok
Így játszadoztak az emberek
Éltek és álmodtak, mi más lehet
De néhány kíváncsi ezek felett
Valami újat keresgetett
Mert nem hitte el hogy nem lehet
A korong széléig merészkedett
Hátukon egy-egy nagy hátizsák
S csak gyűlt bele lassan az igazság
Mely súly alatt a korong szélei
Elkezdtek lassan gömbé hajlani
Így hát egy helyre gyűlt a sok kíváncsi
Most együtt kell valami jót csinálni
Mert az angyalok fáztak az űrben fent
Az ördögök unták a pokolban lent
Hát összegyűltünk a felszínen
Hisz békésen elférhetnénk ennyien
Hát ez lenne az.
Szóval ott tartottam, hogy sokat írtam. Utána olvastam, és varrtam a Lila ruhás nőt. Egyszerűen herótom van tőle!!!! Érdekes módon elég nagy részt sikerült kivarrnom. Ez pedig nem árt!
A macskám itt alszik mellettem. Ma elég nyugodt volt, csak hajnalba ugrott fel a fregorira, hogy letépkedje a zoknikat. Éppen most olvastam Alf blogjában, hogy az ő macskája is szereti a koszos zoknikat. Az enyém mindenfélét szeret. Rendszeresen ellopja a lányom melltartóját. A fél kosár a fején, és úgy rohangál a lakásban. Ha pedig el akarjuk venni, kitör a botrány. Prüszköl és fut tovább. Egyszer megpróbálom lefényképezni.
A sárkányom ma megint a hajnali fényben fürösztötte magát. Igen úgy érzem, fürdik a fényben. Feltöltődik tőle. Ma rám nézett, a szemében még ott játszott a fény és megmutatta az eget. A hajnal még nyújtózott a felhők közt. Semmihez sem fogható a látvány.
Sokat gondolkodtam azon, hogy ez a lény bennem él, vagy csak általam. Nem tudom eldönteni, hogy én ő vagyok, vagy egy különálló személyiség. Na jól bele zavarodtam!
Megtörtént a baj. A macskás álom utolért. A baj nem engem, hanem azt akire vonatkozott. Tudom, hogy hülyeségnek tűnik, de anyu mindig megjelenik álmomban és elmondja mi lesz. Most is szólt. Bekövetkezett. Nem írom le mi. De akit érintett az hozzám nagyon közel áll. Ráadásul egy olyan ember művelte vele, aki annyit sem érdemel, hogy megüssem. Semmit sem. Olyasmit tett ami elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan a szememben. A törvények… a saját beteges törvényeik. Inkább abbahagyom, mielőtt olyat írnék le, amitől füstölne, vagy kiégne a gép.
Kedves Mamikám aláírása az, hogy idegeskedni annyit tesz, mint mások hülyeségén rágódni. Vagy valami hasonlót. Igaza lehet! Szegénykém vizsgára készül. Kivan akár a liba. Nagyon, nagyon szorítok neki! A fél országot megeszi a vizsgák miatti láz, meg idegesség. Annyi elfojtott energia kering az emberekben, hogy ebből szerintem egy atomerőművet lehetne üzemeltetni.
Lassan elfogy a nap. Most jólesne egy kis séta. E helyett hamarosan felállok és elmosogatok, majd forró zuhany. Kimossa belőlem a napi nyűgöt. Áldott legyen a feltalálója!
Holnap új nap jön, munkával és a szokásos őrülettel. Sebaj! Arra gondolok, hogy a templom az Üllői úton várni fog. A térdeplő kőangyalaival és a bejárat feletti két tátott szájú vízköpőjével. Köszönök nekik, válasz képen pedig megkondulnak a harangok. Mosolygok majd, aztán rájövök a 8 órás misére hív a harang, én meg elkéstem.
De ez a holnap zenéje. Őrizzék ma angyalok az álmunk!
Ez pedig az egyik kedvencem. Ha bánat ér, vagy csak szeretnék, ellazulni ezt hallgatom.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: