2008. április 9.

2008 április 9. | Szerző: katha |

 

 

Huh jól elfáradtam J mert sétáltunk ma közel két órát! A lábam javul, virslikék eltüntek. Napról napra jobban érzem magam! Szedem a gyógyszert rendesen- igaz tegnap éjfélkor jutott eszembe bevenni- és már csak 1 félét kell, azt sem sokáig.

Ma is gyújtottam egy szál fehér gyertyát és szól az Angyalos zeném. Gyönyörűséges gyógyító neze. Ellazít megnyugtat és segít.

A ház végre csöndes. A tavasz végre nyugalmat hozott. A szomszédban a pici pedig egyre kevesebbet sír. Csodálatos a csed! Remélem, belátták a szülők, hogy nem üvölteni kell a síró gyerekre hanem megvigasztalni.

Az utca ezerszínű, sikerül újra felfedeznem a színeket, a formákat és az emberket. Nyúzott arcok jönnek- mennek. De nem bánom, jó újra kinnt!

Tavasz van éljen! Az élet gyönyörű!!

Jaj ez itt Fütyike akit ma már Malackának hívunk 🙂 🙂 (a dátum nep éppen az aktuális a gépen )